A szerzői jogokról

Avagy újabb lehúzás

Rögtön az elején tisztázzunk valamit. Az hogy elismerem a szerzők jogait (ahogy minden épeszű ember), az természetes.
Csupán a jelenlegi törvényi környezettel van hatalmas probléma.

Kezdjük rögtön a dalszövegekkel, zeneművekkel. Manapság egyre több szerző/előadó teszi fel az internetre 1-1 számát ingyen. Ez egyrészt jó reklám, s számára nem jelent igazából bevételkiesést sem. Ugyanis egy eladott audio CD árából Körülbelül 150 Forintot fizetnek ki a szerzőnek/előadónak. A többi a kiadóé, kereskedőé...
Van ugyan alapanyag és gyártási költség, azonban ezeket bőven fedezi az eladott nyers adathordozókat terhelő jogdíj (Artisjus matrica).
Most tekintsünk el attól az "apróságtól", hogy akkor is kifizetem ezt az összeget, ha egyébként legálisan vásárolom meg a műveket, s csupán a saját fotóim szeretném valamilyen formában tárolni... Tehát alapból tolvajnak titulálnak, csak azért mert veszek egy írható CD-t, memóriakártyát, vagy merevlemezt.
Tehát a 3000 Ft-os lemezből 150 azé aki az érdemi munkát végezte... (S az még egy olcsó lemez.)

Tehát a zenei CD-k terén láthattuk, hogy a kiadók szerzik meg a befizetett pénz 9/10-ét.
Most lássuk a hagyományosnak mondható irodalmat. A jelenleg hatályos törvény szerint, amennyiben valaki képes két szót egymás után leírni, azt már védi is a szerzői jog. Persze ha mindezt nem valami kiadóvállalat keretében teszi, akkor gyakorlatilag nincs esélye érdekérvényesítésre...
Jelenleg 75 év a szerzői jog, ami a szerző halálától számít. Társszerzők esetén az utolsó halálától... Tehát ha valaki beveszi társszerzőnek a 2 hónapos unokáját, akkor bizony simán előfordulhat, hogy 150 évre lefoglal egy szóösszetételt, vagy csupán egyetlen szót...
Ez azonban egyesek szerint nem elegendő, egyre gyakrabban merül fel ennek az időnek a meghosszabbítása...
Lássuk a saját versem:

Don kanyar

meghaltak csendesen

Antal Lászó 2012.09.17
Budapest

Nos ezt nem gondolnám egy komoly versnek (legalábbis stilisztikai szempontból), illetve ha úgy tetszik szabad költemény. Tehát nincs ugyan benne rím, s hasonló "elavult" dolog, valamint a költői szabadságba belefér, hogy nem kezdem nagy betűvel a mondatot. Bár valójában nem is mondat, hisz nincs írásjel a végén...
Azonban a szerzői jogi törvény védi. Így tehát bárki ellen pert indíthatok, illetve -mivel eszemben sincs- indíthatnék, aki ezt a két szót egymás után le meri írni. Ugyanis ez esetben a teljes művet használta fel. Persze arra is lehetőség van, hogy amennyiben csupán az egyik szót írta le, akkor helyreigazítást kérjek, mondván idézett a költeményből... Ez utóbbit bármely tisztességes bíró lesöpörné az asztalról, azonban kis hazánkban bármi megtörténhet.
Gyakorlatilag a teljes magyar (vagy bármely más) nyelv használatát lehet tönkretenni, csupán elég sok hasonló szót, vagy (mint jelen estben) szó párost kell papírra vetni.
Jogvédők szerint ez is teljesen rendben van így.

Magyarul itt is mint a szabadalmaknál már láthattad, valami nincs rendben.
Nagyon nincs.
Gyakorlatilag az egész társadalmi berendezkedésünk rogyadozik. Mindez nem csak ránk vonatkozik persze, hanem az egész nyugati típusú demokráciákra. Egész egyszerűen ez már messze került a demokráciától. De erről egy következő alkalommal...

Hajócsipke? Frivolitás?

Avagy minek nevezzük...

Időnként felmerül a különböző fórumokon, hogy minek is nevezzük a frivolitást. A hajócsipke név ugyanis félrevezető, mivel a tűvel is készülhet. Így kissé tanácstalan vagyok, hogy mit is kellene tenni.
Hivatkozhatunk rá mint frivolitásra.
Nevezzük továbbra is hajócsipkének (és tűs hajócsipkének).
Kitalálhatunk rá valami teljesen új nevet.
Mondjuk az utolsó a legnehezebb, ugyanis ezt el is kellene fogadtatni a nagyközönséggel, illetve a különböző szakmai szervezetekkel. S főleg ezek a bíráló bizottságok a kerékkötők. Mint mindenben szerintem. (Igen, nem vagyok jó véleménnyel a különböző zsűriző szerveződésekről, hisz alapvetően feleslegesnek tartom legtöbbször a létük is.)

S hogy ne legyen olyan rövid a bejegyzés...
Időközben fórumokat olvasgatva tanultam is valamit :-)
A tűvel és hajócskával készült csipke közt van némi különbség, bár alapvetően szinte minden minta elkészíthető mindkét módszerrel.
Tűvel kicsit lazább lesz a csipke. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a tű köré készül, amivel utána két szálat húzol át. Hajócskával viszont közvetlen a fonal köré készíted a csomókat...
Ebből persze az is következik, hogy tűvel készítve a csipke (ugyanabból a fonalból ugyanaz a minta) kicsit nagyobb lesz.
A felhasználás szerint is érdemes lehet a két technika közt választani. Mármint azoknak akik ismerik mindkét tecnikát. Tehát terítőnek, gallérnak (illetve minden keményítésre kerülönek) érdemesebb lehet a merevebb hajócskával készültet választani. Egy pólóra kerülő apró díszhez viszont inkább a tűs változat javasolható.

S igen, tűvel még mindig nem volt időm megtanulni. Bár LRJudit segítségével már sikerült beszerezni egy készletet, ami türelmesen várja a hideg beköszöntét.
Ha már úgyis szóba kerültek a tűk...
Itthon ez (is) beszerezhetetlen. Külföldről kell rendelni, arany áron (3500 ha jól emlékszem a 6 db-os készlet), holott egy elég lágy acél. Ez annyit takar, hogy kevésbé kopik a szerszám amivel készítik, olcsó az alapanyag, s nem igényel edzést ami plusz művelet lenne...
Kezdőknek javasolható a baba varró tű használata (ez körülbelül 200 Ft, és itthon is beszerezhető). Ebből viszont több féle is létezik, az felel meg amelyiknek nem széles a foka. Mivel méretből nem túl nagy a választék, így csupán vastagabb fonalhoz lesz megfelelő... Ez ugyan hegyes, tehát érdemes lehet kicsit letompítani egy fenőkövön.
Ezzel megkerülhető a drága készlet megvásárlása, így tanuláshoz megfelel. S ha esetleg megtetszik a technika még mindig nyitva a lehetőség a vásárlásra.
Legalábbis szerintem ez egy költséghatékony megközelítés.

Mintagyűjtemény

Felfedeztem :-)

Ismét átnéztem a Néprajzi Múzeum honapját. S -számomra csak most- kiderült, hogy elég nagy mintagyűjteményt is feltettek. Így alkalomadtán lesz mivel foglalkoznom... Tehát szándékomban áll átrajzolni.

Bár a jogi dolgok még nem tiszták előttem (ha jól értelmezem akkor egyedi hozzájárulásuk kell kérni), de ez valószínűleg nem lesz akadály.

Addig is ha érdekel, akkor a textilgyűjteményt itt találod.
Illetve a keresztszemesre rákeresve Itt találod (felül bal oldalt tudsz egyenként lépkedni).

Jó böngészést.

_{Igen, még mindig nem külön lapon nyílik meg a hivatkozás...}

Kényszerű programozás

Avagy nem szeretem, de muszály...

Mint azt már említettem magam írom a blog motort. Ez mondjuk annyiból látszik is, hogy -egyelőre- időnként lassú a blogok kezelése miatt a megjelenítés.
A blog miatt viszont egyre több robot fedezi fel az oldalam.
Ez teljesen logikus, ugyanis eddig csupán a vendégkönyvbe lehetett bejegyzést hagyni (s persze üzenetet lehetett küldeni). Ez most jelentősen változott, ugyanis minden bejegyzéshez lehet kommentárt fűzni, tehát már most is újabb 16 helyre próbálhat beírni valamit... Ez pedig igen csábító a számukra.

Eddig nem sikerült áttörniük a védelmet. De ez nem is annyira lényeges. Felkészültem rá, így gyakorlatilag abban a pillanatban meg tudom változtatni ha ez sikerül nekik, illetve amikor észreveszem...(a kettő ugye nem ugynaz) Ez azonban nem is annyira lényeges. Egy lényegesebb dologra figyeltem fel.

A robotok által véghezvitt bejegyzések változtak meg.
Eddig az volt a megszokott, hogy direktbe próbálta betenni a viagra reklámot, illetve az arra mutató hivatkozást.
Ez most változott.
Egy viszonylag értelmes (angol nyelvű) üzenetet próbál betenni, melyben semmiféle hivatkozás és reklám nincs. Csupán az lehet gyanús, hogy megköszöni a laptop javításban nyújtott segítséget (amit nem tettem).
Feltételezem, hogy miután sikerült átjutni a védelmen, jönne a szokásos reklám...
Mindez persze a föld különböző pontjairól (Franciaország, Oroszország, Japán, stb.)

Viszont elkövettem azt a hibát, hogy ezek az üzenetek is megjelennek a komment RSS hírcsatornában. Így ezt most gyorsan törölhetem.
Gyakorlatilag ez a programozásnak egy olyan mozzanata, amit nem kedvelek. Egész egyszerűen meg kell csinálnom, s ez a fő bajom. Bármilyen rövid ideig is tart.

Tehát programozásban is a problémamegoldás érdekel. Egyfajta agytorna. Kitalálok egy feladatot, amit valamilyen formában megpróbálok megoldani. Ez persze legtöbb esetben azt jelenti, hogy különböző kerülő utakat kell keresnem.
Hol a szerver beállítása miatt, hol a tudásomban rejlő hiányosságok okán. Azonban ezt a részt élvezem.
Persze ha már iyenre szánom magam, akkor valami olyan feladatot tűzök magam elé aminek értelme is van...

Persze mindez kissé nehézkes amikor dolgozom... :-)
Este 8-kor már nem igazán van energiám programozni. Átnézem kedvenc fórumaim, hírcsatornáim, és alszom.
Ezért halgatok mostanában.

Kiskorú immár nagykorú

Avagy egyszem leányom...

Tehát (eddig) egyetlen gyermekem felnőtt. Inkább azt mondanám, hogy a magyar törvények szerint felelős a tetteiért.
Persze a valódi születésnap 2 hete volt, s az itt leírt beszélgetés is már egy hete történt...

Visszatértünk ismét a jól ismert kérdéshez, hogy mi is lesz ha felnő...
Igen, tudom hogy ezt 6-10 éves korban szokás, azonban neki még mindig nem sikerült döntenie. Legutóbb csecsemő és gyermekgondozó szeretett volna lenni. Most épp pszichológusnak készül...

Viszont előadta, hogy lényegesen könnyebb bekerülni, ha előbb elvégzi a csecsemő és gyermekgondozóit...
Erre sikerült egy 3-4 perces monológot előadnom (enyhén liluló fejjel), melyben dédnagyszülőkig visszamenően megemlítettem az összes nőrokonát nem túl előnyös színben feltüntetve, gondosan kitérve az oldalágakra is. Ezt szó szerint nem idézném, ugyanis az említett rokonai igencsak zokon vennék.
Tehát minden küzdelmem ellenére sikerült a TV-ben látott agymosás. Mely szerint mindegy mit csinál, csak dolgozni ne kelljen... Tehát elképzelte, hogy még 40 éves korában is tanulgat, miközben az idióta szülei eltartják.
Igen kifejező gesztusokkal adtam a tudtára mire is számíthat.

Mindezek mellé a tanulás amolyan másodlagos elfoglaltság (amikor épp nincs más) a szórakozás mellett.

Így most ex-el ismét harcolhatok kicsit. Egyszerűen azt gondolom, hogy érettségi után, el kell mennie dolgozni egy évet. Utána valószínűleg kevesebb gond lesz a tanulással is...

Persze ennek ellenére a tortát megkapta. Szeretem is akármilyen bolond. Leginkább az bosszant, hogy nem hülye alapvetően. Tehát a képessége meglenne, hogy vigye valamire, a hozzáállása viszont nem az igazi.
Ez most egy kissé rendhagyó bejegyzés, ugyanis kerülni szoktam (s fogom ezután is) a szűk családom érintő problémakör nyilvánosságra hozatalát.