Csempe mozaik

direkt módszer

Jelen cikkben nem szerepelnek képek a munkafolyamatról. Elég egyszerű alkotásról van szó, így talán nem is érződik annyira a hiányuk. A következő résztől azért már részletesen képekkel is bemutatjuk a munkafolyamat egyes fázisait.

Ha úgy érzed, kedved lenne kipróbálni a technikát valami használható darabon, vágj bele! Kezdjük olyan dolgokkal, amik vannak otthon, aztán ha hosszútávú kedvtelésnek ígérkezik és úgy látod, időd, türelmed, helyed is van hozzá, majd később beszerzed a nem túl olcsó anyagokat és eszközöket, amikkel igazi csodákat alkothatsz.

Most inkább a munkafolyamat részletes leírására fektettük a hangsúlyt, anyagokból szerszámokból csak azokat említettük, amelyek ebben az esetben nélkülözhetetlenek. A honlap más oldalain bőven találsz információt arról a sok mindenről, amit még használni lehet a későbbiekben, valamint a beszerzőhelyekről.

Javaslom, hogy előbb olvasd el végig ezt a fejezetet, utána vásárold meg, szedd össze a legszükségesebbeket, majd csapj a lovak közé! Jó szórakozást!

Csináljunk elsőként egy mozaikozott oldalú kaspót. (erre itt láthatsz két példát)

Erre falicsempe darabokat raktam, meg két díszcsempét, összetörve. A fehér virágok szirmait fehér csempéből vagdostam harapófogóval, a fuga terracotta színű. Az alátét alját sötétkék akrilfestékkel lefestettem. Csak beltéri használatra alkalmas (legalábbis télen).

Ezen a másikon mindenféle van. A széleken falicsempe, a középső színes sávot pedig összetördelt mázas fajansz edények darabjaival meg néhány üveggyönggyel raktam ki. Ez se fagyálló.

Először is, gondold át, milyen stílusú, színű legyen, hogy harmonizáljon a majdani környezetével, gondolj ki egy nem túl bonyolult mintát. A kész mozaik képét a felragasztott darabkák formája, színe és a köztük lévő fuga szélessége és színe együttesen alakítja, erre is gondolj a tervezéskor.

Amennyiben az segít, megnézheted a Magyar alkotók munkái menüpontot. Nem lemásolni, csak gondolatébresztő...

Vegyél (elő) egy cserépedényt. (Én kaspónak is a síma, lyukas agyagcserepet kedvelem, alátéttel, mert a lyuk nélküliben hajlamos vagyok túlöntözni a virágokat. Az ilyen lyukas, külső oldalán már feldíszített kaspóba aztán csak belesüllyesztem a műanyagcserépbe ültetett növényt.) Az agyagcserepedről fontos tudnod, hogy fagyálló-e, azaz, kint hagyható-e télire, mert a mozaikozásod összes többi anyagát ennek megfelelően kell megválasztanod. Ha bizonytalan vagy, szánd inkább szobai használatra, vagyis legkésőbb az első fagyok előtt a növénnyel együtt vidd fagymentes helyre - ott se fog rosszul mutatni!

Felhívom a figyelmed, hogy mozaikozáshoz a műanyag "cserép" nem jó. Mivel nem tudsz rá ragasztani, valamint nem stabil, így ha sikerülne is ráragasztani a mozaikot, a fuga rövid idő múlva összetöredezik és kipereg.
Az edényt alaposan át kell csiszolni smirglivel, majd nedves ruhával portalanítani kell. Ezzel eltávolítod a lazán illeszkedő darabokat, amik később gondot okozhatnak. Ha vékony, világos színű mozaik anyaggal dolgozol (üveggel, üveggyöngyökkel pl.), érdemes kicsit hígított fehér akrilfestékkel vagy Diszperzittel alapozni, átkenni a felületet, hogy a cserép saját színe ne üssön át a mozaikdarabkákon. Porcelán, falicsempe alá nem kell festés.

Jó lenne impregnálni is, hogy a kiütköző sók ne csúfítsák el a művedet idővel. Ha tudsz, szerezz kis mennyiségű Szilikofóbot, azzal átkenve vízállóvá válik. Lekenheted valamilyen mélyalapozóval is, amit falfestés előtt használtatok korábban. (Ha nem tudod impregnálni, semmiképpen ne ültesd bele közvetlenül a növényt, hanem használd csak külső takarásnak.)

Kezdj hozzá az elképzelésednek megfelelő mozaiknak való anyagok összeszedéséhez. Használhatsz maradék falicsempét, üveggyöngyöket, kagylókat, törött konyhai edények maradékait, szinte bármit, ami a kezedbe kerül. Nem ajánlom a műanyag, fa, csont, bőr anyagú holmikat, mert azok a fugázás során karcolódnak, elvesztik színüket, fényüket.

Elsőre csak kalapácsot használunk az apró darabok előállításához. Olyan kicsire törd a csempét, hogy amikor majd ragasztod, követni tudd az edény görbületét. Most még mindegy, milyen alakjuk sikeredik, mert később úgyis válogatni fogsz közülük a rendelkezésre álló hely mérete és alakja szerint. A kalapácsos tördeléshez feltétlen vegyél fel valami szemüveget és ne legyen a közelben gyerek, kutya, macska, mert nagyon éles szilánkok tudnak szétröpködni! Amikor elkészültél a tördeléssel, a darabkákat helyezd el egy tálcán, doboztetőn, jól átláthatóan, miközben az éles széleket, hegyes csücsköket áthúzod néhányszor egy smirglin - majd pedig alaposan takaríts össze magad után.

Most szabadíts fel egy nagyobb vízszintes felületet és biztosíts magadnak néhány óra zavarmentességet. Ha van egy elképzelt mintád, azt ceruzával rajzold rá a cserép oldalára. A legkényelmesebben úgy tudod felragasztani a mozaikot, ha a felület, amin éppen dolgozol, vízszintes(hez közeli) és te felülről látod a kialakuló mintát. Én általában állva dolgozom és az ilyen cserepet lefektetem az asztalra, kétoldalról megtámasztva összegyűrt papírtörölközővel, egy-egy mosogatószivaccsal, bármivel, hogy ne guruljon el. Készítsd oda a mozaikos tálcádat, a ragasztót, egy spatulát vagy tompa kést, vagy egy kis ecsetet és egy rongyot vagy papírtörölközőt, valamint egy befőttesüveget vízzel. Jól tud jönni még néhány fogpiszkáló is.

Ragasztónak alkalmas a Palma Fa ragasztó, amely drága ugyan, de kiadós, és ha nem is mozaikhoz, más ragasztásokhoz el tudod használni a maradékát a háztartásban később. Barkácsáruházakban, festékboltokban kapni, érdemes a vízálló változatát választani.

Ha mintád van, annak a kirakásával kell kezdeni a mozaikdarabkák felragasztását. Kiválasztod az előkészített darabok közül az odaillőt, a hátát megkened a ragasztóba mártott spatulával, ecsettel vagy késsel. Annyi ragasztót kenj a mozaikra, amennyi nem buggyan ki a darabka oldalánál, amikor nem túl erősen rányomod a felületre. Miután egyiket a másik után felhelyezve kiraktad a mintát, a felső és alsó szélek kialakításával folytasd. Oda olyan darabokat válassz, amik legalább az egyik oldalukon egyenesek és nem túl aprók. Ha a szélekkel végeztél, már csak a háttér kitöltését kell elvégezned.

A darabkák felhelyezésekor feltétlen hagyj közöttük 2-4 mm szélességű rést, vékony mozaiknál (porcelán) keskenyebbet, vastagabbnál (falicsempe) szélesebbet, ide jön később a fugaanyag. Ha túl sok ragasztót kentél véletlenül és az a fugarésbe betüremkedik, fogvájóval szedd ki a felesleget. Ha egy beragasztózott darabkát vissza kell szedned, mert mégsem passzol, dobd bele a vízbe, a végén majd elmosod és legközelebb felhasználható lesz. Ha a cserepet elfektetve rakod a mozaikot, a felső oldal kirakása után várni kell néhány órát, mielőtt megfordítod, hogy hozzáférj a másik oldalához. Amikor teljesen végeztél a mozaik felragasztásával, tedd el védett, szellős helyre a munkádat másnapig, hogy a ragasztó alaposan meg tudjon kötni.

Másnap (vagy később) készülj elő a fugázáshoz. Most nagyon kell figyelned, mert ez egy olyan munkafázis, amit nem hagyhatsz abba addig, amíg teljesen nem végeztél!

Először ellenőrizd az előző munkádat: felragadt-e minden darabka stabilan? Ha nem, a lötyögöseket szedd le, kenj rájuk újabb ragasztót és rakd őket vissza a helyükre. Sajnos, ilyen esetben megint várnod kell egy napot. Ha minden rendben van, folytathatod.

Készíts oda magadnak mindent: újságpapírral letakart felületet, egy margarinos dobozt, a fugaport, egy kis botot, nagy edényben vizet, szivacsot, tiszta rongyokat, gumikesztyűt, a szemetest és a munkadarabot.

A por alakú fugázót már megvásároltad, lehetőleg nem fehéret, hanem világos szürkét vagy bézsest, ezek a legtöbb színhez mennek. A fehér nagyon "szétdarabolja" a képet, pláne, ha szélesre sikerültek a fugarések. Tegyél a margarinos dobozba a fugaporból. Sajnos nem tudom megmondani mennyit, mert ez függ az edényed méretétől, a fugarések szélességétől, a használt mozaik vastagságától... Meg kell saccolnod, inkább többet, mint kevesebbet. Önts hozzá nagyon kevés vizet, inkább kanállal mérd, hogy ne híguljon fel túlságosan. Keverd össze a bottal, hogy a teljes mennyiség átnedvesedjen. Ekkor remélhetőleg még kell hozzá víz - apránként adagold alapos keverésekkel felváltva addig, amíg a massza a galuskatésztánál egy kicsit sűrűbb állagú nem lesz. Vedd fel a gumikesztyűt és vagy kesztyűs kézzel, vagy egy szivaccsal jó alaposan masszírozd be a résekbe ezt a keveréket. Többször menj át a felületen és ellenőrizd, hogy minden résbe alaposan betuszkoltad-e azt a mennyiséget, ami befért. Várj türelmesen 5-10 percet, majd egy szöszmentes száraz ronggyal dörgöld le a felesleges fugát a felületről, ezt a rongyot ki is dobhatod. Én a fugázás utáni takarítás során végig száraz rongyokat használok, de kipróbálhatod a jól kicsavart vizes szivacsot is. Ez utóbbi hajlamos a fugarésekből a szükségesnél több masszát kiszedni, ezért óvatosan törölgesd, időről időre kimosva és jól kicsavarva a szivacsot. A végén már megint jobb a száraz rongy, amivel mintegy "fényesítsd" a felületet, vagyis, addig dörgölöd, amíg a mozaikdarabkák fénye visszajön és már nincs rajtuk a fuga képezte homályos fátyol. Ha egyenetlen felületű anyagokat is használtál, pl. kagylót, csigát, azoknak a mélyedéseiből fogvájóval tudod kipiszkálni a fugát még annak a megkötése előtt. Azokat az eszközöket, amelyeket még használni akarsz máskor, szintén még a fuga megkötése előtt mosogasd el. Fontos: a fugaport, a bekevert fuga maradékát és azt a vizet, amiben a törölgető szivacsodat mostad, ne öntsd a csatornahálózatba! Leülepszik és kellemetlen dugulást tud okozni. A por, massza szemétbe mehet, a vizet meg az udvarra öntheted, vagy, ha nincs ilyen lehetőséged, hagyd az edényben, várd meg míg leülepszik, akkor a tiszta részét már óvatosan beleöntheted a lefolyóba, az üledéket pedig a szemétbe.

A fuga akkor lesz tartós, vagyis nem pereg ki, nem repedezik, ha nem volt túl híg a felkenéskor és alkalma van lassan megkötni. Hagyd magára a művedet néhány napra egy árnyékos, nem túl szellős helyen. Gyönyörködni persze szabad benne, gratulálok, szépet alkottál!

Szükséges anyagok összefoglalva: agyagcserép, (impregnálószer), (fehér festék), kalapács, rongyok, szivacsok, spatula vagy kés vagy ecset, smirgli, szemüveg, víz, Palma Fa ragasztó (vízálló), mozaik alapanyag, fugapor, gumikesztyű, fogpiszkáló, kisebb-nagyobb edények.

Bozsár Judit